Fennmaradási engedély

Szabálytalanul (pld. építési engedély nélkül, építési engedélytől eltérően bejelentés nélkül) végzett építési tevékenységek által megvalósult építményekre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell beszereznie.

A bontási engedély vagy bontási bejelentés nélkül elvégzett bontási tevékenységeket a hatóság építésügyi bírság egyidejű kiszabása mellett tudomásul veszi.

A fennmaradási engedély iránti kérelemhez 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. § (8) bek-ben előírtakat kell mellékelni. A fennmaradási engedély megadásával egyidejűleg építési bírság is kiszabásra kerül. A fennmaradási engedély meghatározott időre szóló visszavonásig hatályos vagy végleges jellegű lehet.

A fennmaradási engedély csak ideiglenes jellegű hatályú lehet, ha az építtető az építésügyi bírságot nem fizeti be.

Ha fennmaradási engedély nem adható meg, akkor a hatóság az építmény bontását (átalakítását) rendeli el.

Általános információk: 

Fennmaradási engedély – ha annak feltételei fennállnak vagy megteremthetők – csak az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelmére adható.

A fennmaradási (és továbbépítési) engedély megadásának feltételeire, valamint az engedély nélküli bontás jogkövetkezményre az Étv. 48. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

Fennmaradási engedély megadása esetén, ha – az Étv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatára vonatkozó nyilatkozatok alapján – ennek feltételei fennállnak, a hatóság az építésügyi bírság befizetéséig meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben egyben ideiglenes használatbavételi engedélyt is ad.

A meghatározott időre szóló fennmaradási engedély megadását követően az építtető a szabálytalan építési tevékenység miatt kiszabott építésügyi bírságot befizeti, a bírság befizetésének építtető általi igazolását követően a fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság – külön kérelem nélkül – egyszerűsített határozattal véglegesíti.

A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. § (8) bekezdése szerint a fennmaradási engedélykérelemhez:

a) fennmaradási és továbbépítési engedélyezés esetén – tartalmától függően – mellékelni kell a 27. § (5) bekezdésben (lásd. építési engedélyezési eljárás) foglaltakon túlmenően a felelős műszaki vezető – ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő – nyilatkozatát, valamint

b) a végleges fennmaradási engedélykérelem esetén a 36. § szerinti mellékleteket. (lásd. használatbavételi engedély)

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:

A fennmaradási engedélykérelemhez - a tartalmától függően - mellékelni kell:

a) az Engr.-ben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,

b) a tervezői nyilatkozatot,

c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,

d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.

e) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,

f) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot,

g) a közút kezelőjének hozzájárulását

h) ha) közút területén, az alatt vagy felett építmény,

i) hb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése esetén,

j) j) a felelős műszaki vezető - ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő - nyilatkozatát,

k) k) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,

l) m) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,

m) n) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,

n) o) a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot.

Eljárási illeték:

1990. évi XCIII. törvény XV. melléklet i./ pontja

c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében

ca) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén

önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,

cb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,

cc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,

cd) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,

ce) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,

cf) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint,

d) módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű,

e) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint.

Az eljárás menete:

A 2004. évi CXL. törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (5) bek. alapján:

a kérelem és mellékleteinek benyújtásahelyszíni szemle megtartásatényállás tisztázásaszakhatóságok megkereséseszükség esetén hiánypótlása döntés meghozatalaa döntés kézbesítése (postázás)döntés jogerőre emelkedése.

Vonatkozó jogszabályok:

193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (Engr.)

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

56/2001. (XII. 20.) ÖK. rendelet (KVSZ)

1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (Étv.)