Az Elvi építési engedély beszerzése kötelező – az 56/2001. (XII. 20.) ÖK sz. rend. (KVSZ) 6. § (7) bek-ben előírt esetekben (pld. csatlakozó építménymagasság-, gerincmagasság értékének meghatározása).
Elvi építési engedély kérhető a telek beépítésével, a településképi- építészeti-, műemléki-, régészeti és műszaki követelmények előzetes tisztázás céljából.Az elvi építési engedély egy évig köti az építésügyi hatóságot azokban a kérdésekben melyekről az engedélyben rendelkezett.Elvi építési engedély egy évig érvényes.
Általános információk:
Az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt a telek beépítése, a településkép, az építészeti kialakítás, a csatlakozó homlokzatmagasság értékének meghatározása, valamint az építés megvalósításához szükséges műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól – építési tevékenység végzésére nem jogosító – elvi építésügyi hatósági engedély kérhető az Étv. 35. § (1) bekezdésében, a 193/2009 (IX. 15.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésében és a KVSZ 6. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben.
Elvi engedélyt kell kérni a 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha:
az építtető az elektronikus hírközlő hálózat felszíni építményeit védett természeti vagy épített környezetben kívánja elhelyezni, illetve jogszabály azt előírja, továbbáaz 56/2001. (XII. 20.) ÖK rendelet 6. § (7) bekezdésében leírt alábbi esetekben:
a) a zártsorú beépítésű övezetek területén: új épület elhelyezésénél, meglévő épület emeltráépítésénél illetve térdfalmagasítással járó tetőtérbeépítésnél a csatlakozó homlokzatmagasság értékének meghatározása érdekében, ha azt a vonatkozó KSZT nem szabályozza,
b) a zártsorú beépítésű övezetek területén: meglévő épület esetén a belső udvari szárny emeletráépítése esetén a gerincmagasság értékének meghatározása érdekében, ha az a szomszédos telekhatár mentén lévő épület meglévő gerincmagasságánál magasabb lesz a ráépítés során, és ha azt a vonatkozó KSZT nem szabályozza,
c) ha az övezeti előírások foghíj beépítését KSZT hiányában is lehetővé teszik,
d) épület homlokzatán loggia-, erkély beépítése esetén,
e) KSZT-vel nem szabályozott, de KSZT készítésére kötelezett területeken, és
f) a városképileg kiemelt közterületen elhelyezhető építmények és berendezések esetében.
Az elvi építési engedély műszaki dokumentációjában vizsgálni szükséges, hogy a tervezett beépítés beépítési paraméterei mennyiben illeszkednek a BVKSZ, FSZKT és KVSZ előírásaihoz.
A c) és e) pont esetében a beépítés előzetes tisztázására vonatkozó elvi építési engedélyezési tervet az érintett tömb egészére kell kidolgozni.
Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több elvi építési engedély is kérhető.
Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedélykérelem formájában is benyújtható.
Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:
Elvi építési engedély kérelemhez mellékelni kell:
1.
a) az Engr.-ben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
b) a tervezői nyilatkozatot,
c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
2.
A műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldások alkalmazhatóságára irányuló - elvi építési engedélyezési tervdokumentációt az adott műszaki kérdés tisztázására elégséges részletezettségű tervrajzokból és műszaki leírásokból kell összeállítani.
Az építészeti-műszaki dokumentáció műszaki tartalmát a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. sz. melléklet II. fejezete írja elő, melyek közül a kérelem tartalmától függően kell mellékelni az abban felsoroltakat.
Eljárási illeték:
1990. évi XCIII. Törvény XV. Melléklet. b-bc. pontja ha a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelentség környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál, 15 000 forint,
műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó – az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő,- műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál, 30 000 forint.
Vonatkozó jogszabályok:
193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (Engr.)
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)
56/2001. (XII. 20.) ÖK. rendelet (KVSZ)
1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (Étv.)
Az eljárás menete:
A 2004. évi CXL törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. § (5) bek. alapján:
a kérelem és mellékleteinek benyújtásaaz ügyfelek értesítése az eljárás megindításárólhelyszíni szemle megtartásaa tényállás tisztázásaszakhatóságok megkereséseszükség esetén hiánypótlása döntés meghozatalaa döntés kézbesítése (postázás)a döntés jogerőre emelése