Birtokvédelem

Amennyiben a birtokost birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, a Polgári Törvénykönyv alapján birtokvédelem illeti meg (ide tartozik például, ha valakit kizárnak a lakásból, ahol lakik, a szomszéd a közműveket elzárja). Birtokvédelmet írásban lehet kérni, amennyiben a birtokháborítás egy éven belül történt. A határozatban a jegyző az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését elrendeli, vagy a kérelmet elutasítja. A határozattal egyet nem értő fél közvetlenül a bírósághoz fordulhat jogorvoslati kérelmével.

Az eljáró iroda

Közigazgatási és Népjóléti Iroda, földszint 8. iroda, ügyintéző: Baráthné dr. Ulicsák Mária, telefon: 26-503-315

E-mail: barathne.ulicsak.maria@ph.szentendre.hu

Illetékességi területe

Szentendre

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok felsorolása

birtokvédelmi kérelem, költségmentesség iránti kérelem, képviseleti jogosultságot igazoló dokumentum, amennyiben a birtoksértés ingatlant érint, az érintett ingatlan tulajdoni lap, bérleti szerződés, vagy adás-veteli szerződés másolata

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),

b) a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),

c) az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),

d) a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

e) a jegyző illetékességét megalapozó adatokat,

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,

g) a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket.

A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat.

A kérelem formanyomtatványa innen letölthető.

Eljárási illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak összege

A birtokvédelmi kérelem illetéke 3.000 Ft,

Vonatkozó jogszabály

228/2009 (X.16.) kormányrendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről

Ügyleírás

A birtokos személyét elsősorban a tényleges hatalmi helyzet határozza meg.

A birtokvédelemnek kétféle útja alakult ki:

1) a birtoklás tényén alapuló ( ún. possessorius birtokvédelem)

2) a birtokláshoz való jogcímnek összemérésén alapuló (ún. petitórius) birtokvédelem.

Kikre terjed ki a birtokvédelem?

A birtokvédelemre a birtokos jogosult.

Ez azt jelenti, hogy megilleti a birtokvédelem minden birtoksértővel szemben - annak az egynek a kivételével, akitől ő a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg.

Egy dolognak egy időben több birtokosa is van. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.

Kit nevezhetünk birtoksértőnek?

A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás kinek az érdekében következik be.

A birtokháborító általában a saját érdekében cselekszik.

Milyen eszközöket vehet igénybe az, aki ellen birtoksértést követtek el?

A Ptk. a birtokvédelem három eszközét ismeri: birtokvédelem önhatalommal, birtokvédelem igazgatási úton és birtokvédelem bírói úton.

A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja.

Arra jogosult a birtokos, hogy meghiúsítsa, hogy a birtokát elvonják tőle, hogy megakadályozza mások behatolását az ingatlanra, illetőleg, hogy mások azon jogosulatlanul átjárjanak.

Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelembe kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene (Pl. túllépi az arányos mértéket az, aki úgy akarja megakadályozni a gépkocsival való behajtást az ingatlanára, hogy megrongálja a gépkocsit.)

A birtoktól való megfosztást és a birtoklásban való zavarást együttesen birtokháborításnak nevezzük.

A bírói gyakorlat a birtokháborítás fogalmát rugalmasan értelmezi, annak minősítve újabban számos környezeti ártalmat is. Ezáltal a birtokvédelem is a környezetvédelem egyik jogi eszközévé vált.

Az igazgatási úton történő birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző illetékes.

A jegyző akkor jogosult eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez vagyis possessorius birtokvédelemhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még nem telt el.

A birtokvédelmi ügyben ügyfél a birtokvédelemért folyamodó panaszos személy és a birtoksértést elkövető panaszolt, egyaránt.

Eszerint a birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérhet. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultsága vitás (pl. szerződésen alapuló kötelezettséget kívánnak érvényesíteni),

Hogyan kérhet a jegyzőtől birtokvédelmet?

A jegyző előtt a kérelmezőnek kétség esetében bizonyítania kell, hogy birtokos volt, továbbá, hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták.

A kérelem az eredeti birtokállapot helyreállítására, illetőleg a zavarás megszüntetésére, továbbá a jogtalan birtoklással kapcsolatos hasznok, károk és költségek megítélésére irányulhat.

A birtokvédelmet kérő ügyfélnek a jegyzőhöz intézett kérelmében kell megfogalmaznia birtokvédelmi panaszát.

Kérelmére a jelenlegi illetéktörvény alapján, eljárási (3.000,-Ft.) illetékbélyeget kell ragasztani.

Panaszának tartalmaznia kell, hogy ki (név, pontos cím), mikor (év, hó, nap) és milyen birtoksértést követett el.

Csatolni kell: a birtokláshoz való jogcímet igazoló okiratot, állításáról (szakember, szakértő, tanú nyilatkozat) megfelelő igazolást.

Amennyiben minden adat a hatóság rendelkezésére áll, úgy meghallgatást tart, melyre idézi a birtokvédelemért folyamodó, és a birtokháborítást elkövető ügyfeleket.

A tényállás kellő tisztázása után dönt a birtokvédelmi kérelem tárgyában. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat megváltoztatása iránt kereseti kérelmet terjeszthet elő az a fél aki a hatóság határozatával nem ért egyet, az ellenérdekű féllel szemben.

A hatóság döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett jogszabálysértés esetén a döntés közlésétől számított 30 napon belül, keresettel kérheti a bíróságtól a döntés felülvizsgálatát.